A kormányzati szakrendszerek tervezése során a legnagyobb kihívást a bonyolult menüstruktúrák, a párhuzamos funkciók halmozódása, valamint a szigorú jogszabályi megfeleltetés jelenti. A felhasználói élményt sokszor az interakciós költség növekedése nehezíti, hiszen egy felületen belül gyakran több, egymással összefüggő, mégis eltérő célú funkciót kell kiszolgálni. A design system-ek használata ugyan támogatja a konzisztenciát, de a kormányzati környezetben ezekhez kötöttség és merevség is társul, ami korlátozhatja a kreatív UX megoldásokat. A kutatás különösen nehéz, mivel nem állnak rendelkezésre klasszikus eszközök, például voucher alapú felhasználói tesztelés, így a célcsoport eléréséhez más módszereket kellett kialakítani. Továbbá a sokrétű portfólióból a legtöbb munka bizalmas, így nyilvánosan nem bemutatható, csupán tapasztalati összefoglalásokkal, esettanulmányi utalásokkal reprezentálható. Ez a láthatatlanság kihívás a szakmai érték kommunikációjában is. Az is nehézséget jelent, hogy a rendszerek rendkívül széles felhasználói rétegnek készülnek, így egyszerre kell megfelelni laikus és szakértői igényeknek. Az állandó változások és frissítések miatt a munka folyamatos, megállás nélküli alkalmazkodást kíván a több mint 120 szakrendszer egyidejű átalakításában és fejlesztésében

A kihívásokat kutatási és elemzési technikák kombinálásával oldom meg: hőtérképes szemmozgáskövetést, használati statisztikák vizsgálatát és kvalitatív interjúkat alkalmazok a felhasználói viselkedés mélyebb megértésére. A DÁP design system biztosítja a vizuális és interakciós keretet, amely a kormányzati elvárásokkal összhangban szabványosítja a felhasználói felületeket. Az interakciós költséget tudatos UX döntésekkel csökkentem, például funkciók átrendezésével, redundanciák megszüntetésével, valamint mikrointerakciók optimalizálásával. Az eredmények olyan éles rendszerekben jelennek meg, amelyeket több ezer felhasználó használ naponta, így minden döntés közvetlen hatással van a társadalom digitális élményére. A fejlesztések során mindig arra törekszem, hogy a felületek ne csupán jogszabályilag legyenek megfelelők, hanem hatékonyan támogassák az oktatást, az ügyintézést és a mindennapi használatot is. Az integrált designrendszer révén a különböző szakrendszerek közötti átjárás felhasználóbarátabbá válik, ezáltal csökkentve a kognitív terhelést. Bár a portfólióban nem mutatható be minden projekt, a módszertan és a felhasznált eszközök átláthatóvá teszik a folyamatot. A folyamatos iteráció révén nemcsak a usability, hanem a hosszú távú fenntarthatóság is biztosítható.

Feladataim közé tartozik a teljes körű UX kutatás, amely során kvalitatív és kvantitatív eszközökkel mérem és értelmezem a felhasználói viselkedést. Rendszerint végzek felhasználói interjúkat, statisztikai adatelemzést és szemmozgáskövetést, hogy pontosan lássam a problémás pontokat. A kutatási eredmények alapján UI terveket készítek, amelyek illeszkednek a DÁP design system szabályaihoz, mégis figyelembe veszik az adott szakrendszer sajátosságait. A UX tervezési folyamatban kiemelt szerepem van az információs architektúra egyszerűsítésében, a menüstruktúrák optimalizálásában és a vizuális hierarchia kialakításában. Emellett gondoskodom arról, hogy a felületek minden célcsoport számára érthetőek és használhatóak legyenek. A megvalósítás során együttműködöm fejlesztőkkel, jogászokkal és más érintettekkel, hogy a rendszer egyszerre legyen technikailag kivitelezhető és jogilag helytálló. Folyamatosan dokumentálom a folyamatokat és a tanulságokat, hogy a későbbi rendszerekhez is használható tudástár épüljön. Ezáltal a munkám nemcsak egy-egy projektet visz előre, hanem a teljes szakrendszeri ökoszisztéma fejlődését is támogatja.