A legfontosabb lépéssel kezdtem, amely sok turisztikai folyamatban csak egyfajta papírmunkaként jelenik meg, holott a vázát kell, hogy képezze a teljes életciklusnak

A feladat megközelítését service design alapokra építettem, a design thinking eszköztárát és a Double Diamond fejlesztési modellt alkalmazva. A teljes folyamatot jól elkülöníthető szakaszokra bontottam: kutatás, azonosítás, ötletalkotás és megvalósítás mentén haladt a fejlesztés.

Első lépésként a stratégiai célrendszert határoztam meg, amelyet ezt követően taktikai szintű célokra bontottam le, majd ezeket tovább részleteztem a technikai megvalósítás konkrét feladataira. A tervezési logika nem csupán a felhasználók számára látható élményelemekre fókuszált, hanem a háttérben működő, nélkülözhetetlen szolgáltatási és működési folyamatokra is. Így a fejlesztés lépésről lépésre, rendszerszintű szemlélettel épült fel, biztosítva, hogy a látható felhasználói élmény és a mögötte működő operatív struktúra egységes, fenntartható rendszert alkosson.

Ózd lakóinak legalább 2014 második fele óta fennálló igénye, hogy közvetlen és nyílt kommunikáció valósuljon meg az önkormányzat és a háttérintézményei felé. Erre eddig a különböző facebook csoportokat használták, azok azonban nem hivatalos önkormányzati kommunikációs felületek. Végül 2020-ban nyílt lehetőség arra, hogy egy pályázat keretein belül megvalósulhasson egy olyan app, ami ezt az igényt IS többek között kielégíti.

A pályázat fővállalkozójaként az én feladatom az volt, hogy egy olyan applikációt hozzak össze, amely vizualitásában és használhatóságában is a kor szellemének eleget tesz. UX és UI szerepkörben tevékenykedtem, míg a fejlesztés részt kiszerveztem más programozónak.

Az Ózd App első, egyszerű és letisztult verziójának megalkotásában UX/UI tervezőként vettem részt — ez volt a város első hivatalos mobilalkalmazása. Gyorsasága és könnyű használhatósága miatt sok felhasználó kedvelte, miközben fontos tapasztalatokat és bevált megoldásokat adott a későbbi, kifejezetten turisztikai fókuszú alkalmazás fejlesztéséhez. Az új applikáció létrehozását már szakmai oldalról, UX és UI szempontból felügyeltem.

Szükségessé vált időközben egy turisztikai applikáció elkészítése, így a korábbi applikációból lettek jó gyakorlatok átvéve, és ezzel párhuzamosan megjelent egy teljesen új elem is. Quantum Kohó játék az Ózd applikáción belül érhető el. A játék segítségével az Ózdi Légózd oltalmi pincétől vagy az Ózdi Muzeális Gyűjteménytől indulva egy gamifikált túraútvonal járható be, amely a város területén elhelyezett tizenkettő gépszobron keresztül mutatja be Ózd mára történelmi ipari örökségének meghatározó elemeit.

A játék létrejöttét egy közel 1.5 éves kutató és fejlesztőmunka előzte meg. Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark, valamint az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre munkatársai Máté István vezetésével tudományos gyűjtúmunkát és egyeztetéseket folytattak a szegedi Zengo Kft. 3D digitalizáció szakértőivel, hogy a gépszobrok újra életre tudjanak kelni. A Quantum Kohó applikáció felhasználói élményét, és a gyári kéményeket személyesen Máté István alkotta meg és adta vissza a városnak digitális formában.

A látogatók a gépszobrok felfedezése közben egy sci-fi kalandjáték részeseivé válnak. Az egyes állomásokon elhelyezett QR-kódok segítségével megismerhetik az adott gépek eredeti működését, majd az információk alapján kvízkérdésekre válaszolhatnak.

A történet szerint minden harmadik gépszobor teljesítése után a játékos kezében lévő eszköz – amely a narratíva szerint egy szuperszámítógép kiterjesztett interfésze – kiszámítja, hogyan alakult volna Ózd városának és a gyárnak a sorsa egy alternatív idősíkban. Ezeket a lehetséges jövőképeket a játék AI segítségével generált videók formájában mutatja be a résztvevők számára.

A kutatás rámutatott, hogy a térségbe érkező látogatók motivációi rendkívül sokfélék lehetnek: az érdeklődési körök mellett élethelyzetek és akár konkrét életesemények is meghatározhatják az utazási szándékot. A feltárt potenciális célcsoportok elemzését követően priorizáltam azokat a látogatói szegmenseket, amelyek számára célzott, konkrét turisztikai forgatókönyveket dolgoztam ki.

Ezek a tervek egy teljes nap élményívét fedik le, részletesen kidolgozott útvonalakkal, elérhetőségi információkkal, nyitvatartási adatokkal, Google-navigációs támogatással, valamint olyan kényelmi funkciókkal, amelyek megkönnyítik a döntéshozatalt és segítik a látogatókat annak mérlegelésében, hogy elinduljanak-e az adott élményútvonalon. A koncepció rugalmasan alkalmazkodik a különböző igényekhez: az egyik változat egy nyugodtabb, kényelmesebb tempójú napot kínál kevesebb programelemmel, míg a másik egy intenzívebb, sűrűbb élménystruktúrát kínál azok számára, akik minél többet szeretnének felfedezni az adott idő alatt.

AI-alapú vibe kódolási megközelítéssel egy interaktív, „állítsd össze magad” turisztikai kalkulátort fejlesztettem az Ozd.hu számára. A látogatók saját érdeklődésük szerint személyre szabott útvonalat tervezhetnek, miközben a rendszer intelligensen számolja az egyes helyszínek közötti távolságokat, valamint az utazási időt hozzávetőlegesen 3–4 perces pontossággal — Google Térkép integráció nélkül. A felhasználói élményt egy gamifikált jutalmazási mechanizmus is gazdagítja, amely csillagokkal ösztönzi a tudatos és hatékony útvonaltervezést. Ez a megoldás a hazai turisztikai digitális szolgáltatások között is különleges megközelítést képvisel.

Lányom inspirációja nyomán hoztam létre Jankát, az AI-alapú virtuális Tourinform-munkatársat, akinek karakterét egy stilizált, idősebb megjelenéssel formáltam meg. Janka a weboldalba integrálva működik, és természetes hangalapú beszélgetésben, valamint írásos formában is segítséget nyújt a látogatóknak. Kérdezhetünk tőle útvonalakról, helyi látnivalókról, szálláshelyekről, éttermekről és attrakciókról, miközben gyors és közvetlen tájékoztatást ad. Digitális karakterként nem kötik fizikai korlátok: megjelenhet nyomtatott kiadványokban, promóciós videókban és más kommunikációs felületeken is, így egyfajta turisztikai kabalaként és útbaigazítóként is funkcionálhat. A rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, ezért Janka a jövőben további intelligens funkciókkal is bővül majd.

Az ózdiak körében gyakran elhangzik, hogy a városban nincs igazán mit megnézni, nincsenek szálláshelyek vagy turisztikai lehetőségek, a valóság azonban egészen mást mutat. Ózd és környezete gazdag látnivalókban, attrakciókban, kulturális értékekben és épített örökségben, amelyek sokszor rejtve maradnak még a helyiek előtt is. A témában végzett alapos feltáró munka során világossá vált, hogy miközben az értékek rendelkezésre állnak, hiányzott egy olyan átfogó, nyomtatott turisztikai kiadvány, amely rendszerezetten, közérthetően és vonzó formában mutatja be mindezt egy helyen.

Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark vizuális és élménystruktúrája ma már egyre kevésbé igazodik a látogatók megváltozott információfogyasztási és múzeumlátogatási elvárásaihoz. Erre kínál választ az a megújítási koncepció, amely korszerű látványvilágával és interaktív attrakcióival új szintre emelheti az intézmény élménykínálatát. A jövőbeli átalakítás egyik meghatározó alapköveként a koncepció olyan immerszív térélményt képvisel, amelyben az önmegvilágító felületek, a fekete és az izzó acélt idéző narancs vizuális identitása, valamint a differenciált látogatói élménytervezés egységes rendszert alkotnak.

A fejlesztési szemlélet akadálymentes, skálázható és élményalapú megközelítésre épül, miközben kiemelt célja a tudásátadás hatékonyságának növelése a non-formális tanulási környezet sajátosságaira szabva. A koncepció szakmai megalapozását az általam kidolgozott ASTERA-módszertan adja, amely kifejezetten non-formális tanulási terek fejlesztésére létrehozott elméleti modell. A módszertan 2025-ben a HuCER Neveléstudományi Konferencián elnyerte az Év Neveléstudományi Előadása díjat. Az erre épülő fejlesztési irányok és jövőbeni koncepciók pedig hozzájárultak ahhoz, hogy az intézmény 2025-ben elnyerje az Év Gyártörténeti Múzeuma elismerést.