Hogyan válhat bármilyen térből élményalapú tanulási környezet?
A kép mesterséges intelligencia segítségével készült vagy módosult – az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act, 50. cikk) az ilyen tartalmak egyértelmű jelölését írja elő.Röviden
A service design szemlélete lehetőséget kínál arra, hogy múzeumokat, látogatóközpontokat és közösségi tereket fenntartható, akadálymentes és élményalapú tanulási környezetté alakítsunk. A Double Diamond tervezési folyamat és a saját fejlesztésű ASTERA módszertan összekapcsolásával a turisztikai élménytervezés és a pedagógiai célok egységes rendszerben valósulhatnak meg.
Egy múzeum, egy látogatóközpont, egy régi ipari épület vagy akár egy használaton kívüli közösségi tér is átalakítható izgalmas, élményalapú tanulási környezetté. A service design szemléletével olyan tereket hozhatunk létre, amelyek az alfa-generáció számára felfedezésre ösztönzők, az üzemeltetők számára fenntarthatók, a speciális igényű látogatók számára akadálymentesek, és valamennyi korosztálynak lehetőséget kínálnak az élményeken keresztüli tanulásra.
Ezen a ponton a pedagógia és a turizmus kéz a kézben jár. A látogatói élmény megtervezése egyben tanulási folyamat tervezését is jelenti, ahol a környezet, az interakciók és a megszerzett tapasztalatok egyaránt szerepet kapnak.
Tervezői munkám során a service design egyik legismertebb modelljét, a Double Diamond (kettős gyémánt) módszertant alkalmazom. A folyamat négy szakaszból áll: felfedezés, meghatározás, fejlesztés és megvalósítás. Először megismerem a látogatók, az üzemeltetők és más érintettek igényeit, majd ezek alapján meghatározom a fejlesztési célokat. Ezt követi az ötletalkotás, a különböző megoldások modellezése, prototípusok készítése és tesztelése. Így már a megvalósítás előtt megtapasztalhatjuk, hogyan működhet az elképzelt élmény a gyakorlatban.
A folyamatot saját fejlesztésű, ASTERA módszertanommal egészítem ki, amely 2025-ben a HuCER konferencián szakmai elismerésben részesült. A hat pillérre épülő modell összekapcsolja a mesterséges intelligenciát, a térmegújítást, a fény- és hanghatásokat, az egyéni tanulási útvonalakat, az immerzív élményeket, valamint az akadálymentességet és a fenntarthatóságot. A különböző tervezési szempontok kombinálásával új, egymást erősítő megoldások születhetnek.
Meggyőződésem, hogy szinte minden térben ott rejlik egy élményalapú tanulási környezet lehetősége. A megfelelő tervezési szemlélet segít ezt felszínre hozni, összehangolva a látogatók igényeit, a pedagógiai célokat és az üzemeltetés hosszú távú érdekeit.